A sziget sajátossága, kevés megművelhető területtel rendelkezik, hisz felszínének túlnyomó többségét hegyek alkotják. Azonban az éghajlati viszonyok kedvezőek a szelídgesztenye termesztéséhez, ezért A legkülönbözőbb formában találkozhatunk a nálunk is kedvelt terméssel. A Franciaországra jellemző palacsinták (crepe) töltelékeként a gesztenyelekvárral. A többféle márka közül nekem a Vincensini gazdaságából származó rumos változat ízlik a legjobban.
A gesztenyék másik feléből liszt készül, ami a helyi édességek egy részének alapját képezi, de egy-egy vaddisznós fogáshoz egyszerűen csak tésztaként kínálják.
Az egyedülálló felhasználása, amikor sört készítenek belőle. Csak a szigeten forgalmazott folyékony kenyér fajtáiról, történetéről itt olvashattok:
"Egy régi korzikai mondás szerint minden korzikait születésétől haláláig egész életén át a gesztenyefa ringatja. Korzikán a szelídgesztenye gabonának számít, magas az erjesztő képessége, nagyszerű a habtartóssága és arany színekben játszik a belőle készült ital. Háromféle korzikai sört lehet kapni a szigeten és mind a három nőnemű." (Forgó söröző)
Sajnos bizonyos böngészők tiltják a Forgó söröző linkjét. Ezért a teljes cikket bemásolom ide.
"A Pietra az üzem első gyártmánya. Szép ámbra-mélyborostyánkő színű, 6%-os alkoholtartalmú, maláta- és gesztenyeliszt keverékéből főzve. A gesztenyelisztet a Castagnicca vidékről szállítják az 1000 méter magas hegyekből, a gesztenyeerdőkből. A gesztenyét kézi szüretelés, kézi válogatás után csak szamárháton lehet a hegyekből lehozni.
A Pietra sikerén felbuzdulva az üzem kifejlesztette annak kis lánytestvérét, egy szép szőkét, amit Serenának kereszteltek el. A 4,8%-os alkoholtartalmú Serena könnyebb, világosabb, a fénye olyan, mint a korzikai napsütés és remekül oltja a szomjat. Alacsony fokon erjesztett sör, melynek gyártása során hasznosítják a kisipari sörfőzés összes eredményét. Habja könnyű és légies, íze finoman kesernyés
A Colomba a család utolsó szülötte. Ez a korzikai maquis (bozót) füveivel ízesített fehér sör. Szűretlen, ezért a sörélesztőtől természetesen zavaros színű, de alapvetően a maquis ízétől jellegzetes. Egész Korzika aromája benne van az üvegben, bokrétát nyújtva ezzel szagló- és ízlelőszerveinknek. A maquis ugyanis Korzika lelke. Szamócabokor, mirtusz, szalmavirág, boróka és még sok más, de elég ahhoz, hogy csukott szemmel is ráismerjünk Korzikára. Finom és okos keverék készül ezekből a csodálatos füvekből, az aromát egy “teáskannában” készítik, s ez kerül az erjesztőkádakba."
